Magazinok messzeföldről

 Számomra mindig is egyfajta misztikus jelentőséggel bírtak a külföldi sajtó termékei. Emlékszem, még kislánykoromban apukám hozott haza néhány német képes magazint és katalógust, amelyeknek csodájára járt a család, annyira más volt bennük minden: sokkal többet mutattak meg a világból, sokkal színesebbek, szebbek, illatosabbak, érdekesebbek voltak mint az itthoni lapok bármelyike. A kilencvenes évek elején persze még ritkaságnak számított bármilyen külföldi dolog, és mi okkal vagy ok nélkül ruháztunk fel pozitív tulajdonsággal mindent, ami az országon kívülről származott. Azóta persze sok év eltelt, globalizálódtunk, modernizálódtunk, megjelentek a külföldi licenszek a piac minden területén, így a médiában is. Én is felnőttem, és hál'istennek imádok olvasni, így megismertem és megszerettem számos újságot, magazint, köztük olyanokat is, amelyek egy-egy külföldi lapkiadó magyar termékei. De egy dolog mindig is érdekelt, és ezen a kínzó kérdésen még az internet sem tudott segíteni: jelesül, hogy azoknak a magazinoknak, amelyeket én itthon megveszek, milyen lehet a kinti változata? Kiterjesztve a kérdéskört pedig: milyen magazinokat olvasnak a külföldi nők? Vajon ők is ugyanazt látják, ugyanazokat a hirdetéseket látják, ugyanazokat a trendeket figyelik, mint mi itthon? Nem mintha azt gondolnám persze, hogy mi Magyarországon le lennénk "korlátozva", és nem láthatnánk a nagyvilág bármely picinyke töredékét csak azért mert itt vagyunk, de mégiscsak van rá esély, hogy nem minden nő ugyanazt olvassa Rómától Tokióig, csak vannak helyi sajátosságok, kulturális különbségek...

Ez az álom, mert itt Vogue is van!:)

 "Ugyan már"-legyintenének erre néhányan, és azt a tanácsot adnák, hogy slattyogjak el egy újságosstandig, és szerezzek be valamilyen külföldi lapot, ha már ennyire érdekel. De mi van akkor, ha azt mondom, hogy sajnos nem áll módomban ezt megtenni, mivel a városban, ahol lakom, maximum német nyelven juthatok hozzá  pár fodrászlaphoz és esküvői magazinhoz? Nincs bajom a némettel, négy évig tanultam az általánosban, ennek megfelelően kábé tőmondatokat még értek is. De sajnos az, hogy hogyan kell lépcsőzetes satírt készíteni és mik a legújabb folyékony keratinos hajtáplálók, nos az annyira nem érdekel, hogy őszinte legyek.

 Engem legjobban a divatmagazinok érdekelnek. Imádom őket, tizenéves koromtól kezdve ( a hvg-t, az ÉS-t, a kreatívot is, de ez egy másik történet:). Mindegyiket szeretem átlapozni, ha tehetem, és a legérdekesebbeket persze meg is veszem. Sajnos most épp nem azt a világot élem, amelyiket szeretném, és nem állnak garmadában mindenhol, pedig nagyon jó lenne. De eljön még az az idő is, és a szívemhez közel állókra addig is összeszedegetem a pénzt, mert szükségem van rájuk.(!!!:))

 Nemrég az egyik tündéri barátném meglepett engem pár női magazinnal Olaszországból. Borzasztóan örültem nekik! Ezek közül az egyik a Marie Claire volt, amelynek itthoni licenszkiadása is a kedvenceim közé tartozik. Biztosan mindannyian ismeritek a lapot, és tudjátok, hogy a divat, a szépségtrükkök és a programajánlók mellett ez a magazin nem szűkölködik a komolyabb, mélyebb mondanivalójú írásokban sem. Elgondolkodtat, informál, kultúrát közvetít, és eközben szórakoztat is. Nincs ez másképp az olasz verzióval sem, de mégis akad pár dolog, amiben különbözik a két kiadás. Hogy mik ezek? Lássuk!

Az első, ami szembetűnik, az a  méret

  Nos, nem vagyok biztos benne, hogy ez a travel size, mindenesetre kis alakú az újság, és cirka 400 oldalas. Igen, jól látjátok, négyszáz! Ez maga az álom!:) Magyarországon örülünk, ha egy-egy alkalommal kétszáz felé csúszik egy havi magazin oldalszáma, de Itáliában bőven mérik a színes-illatos papírt. Meg van persze erre is a magyarázat:

 Az első száz oldal szinte semmi másból sem áll, mint a high-end márkák kettő-avagy négyoldalas hirdetéseiből. Itt van mindenki: Chanel, Gucci, Armani, Bvlgari, YSL, Blumarine, Ferragamo,Fendi, Dolce, bottega Veneta, Guess, Jil Sander, Etro, Prada....és mivel ez a februári szám, így nyilván a tavaszi-nyári kampányokat látjuk teljes szépségükben kibontakozni jópár kihajtós oldalon. A Bvlgari a címlap alatt található például. 

 Találkozhatunk ám ismerős arcokkal is: a MC oldalain egymás után következik Srej Zsófi Atos Lombardini kampánya és Mihalik Enikő Gherardini-shootja:

 Igazán csodásak a képek mindenhol, rengeteg nemzetközi és olasz márka hirdeti magát. Azt nyilván a cégek pénzügyi mérlege határozza meg, hogy melyik oldalszámon kapnak lehetőséget a vásárlók rabul ejtésére. Már a nyolcvanadik oldal körül tartunk, amikoris kapunk pár tippet a "Gyöngylány" outfithez, amelyet Alison Nix hirdet a címlapon és az egyik editorialban is:

McQueen <3

 Aztán persze csak elérkezünk a szerkesztő leveléhez is, Antonella Antonelli a múltról és a jövőről szóló cikkeket ajánlja az olvasók figyelmébe; kiemeli Angelina Jolie-val és Chiara Mastroianni-val  készült riportjukat,  a cikket a kommunista rezsimek országairól (amely az egyik legérdekesebb olvasmány, vettem a fáradtságot, és kigugliztam majdnem minden szavát), az ősi kínai hagyományokat a sárkány évére, egy autóstoppos utazó transzeurópai élményeit, és persze megemlíti az listát is arról a huszonöt jóslatról, amelyek  változtatást szorgalmaznak az élhetőbb jövőért. Izgalmas kis témák, csakúgy, mint az itthoni lapban, nemde?

"Marcello lányaként hamar felnőttem"-mesél Chiara

Vietnam, Kína, Kuba, Nepál, Moldávia helyzete a piros fényben

A sárkány évéhez csodás programokat és divattárgyakat ajánlanak hat oldalon

Huszonhat jövőbe látó elképzelés...nagyon kreatív kis cikk!

 Mindezeken kívül szó esik még a kínzó női kérdésről is, miszerint miért vagyunk még mindig szinglik? Poénos formában persze, de nagy és örök női hibákat hoz fel a cikk a probléma magyarázatára. Aztán itt van még az afgán Harcos Nők Klubja, akik az olimpiai kvóta mellett az integrálódásről és a fejlődésről is csak álmodhatnak - de ami késik, az nem rajtuk múlik! 

 Vannak aztán persze trendoldalak, kiegészítőkről szóló összeállítások, és négy, tizenkét-tizennyolc oldalas editorial különböző témákkal, ezekből mutatok pár csodás kis részletet:

 

 

 

 Bocsánat ha kicsit káosz lett, ha rákattintatok, mindegyiket meg tudjátok nézni nagyban is! Nekem a Milano című összeállítás volt a kedvencem, mert az itt bemutatott emberkék egy kis útitervhez is adtak tippeket Milánóban. Van aki boltot ajánlott, van aki kávézót, mindenesetre egy igen ötletes streetfashion-anyag jött létre, egy ilyet szívesen olvasnék-nézegetnék magyar vonatkozásban is!

 Hátra vannak még a beauty-oldalak, a lakberendezés, a kultúrtippek és a receptek, de már későre jár, így most abbahagyom. Ha valamelyik cikk, vagy képsorozat érdekel Benneteket részletesebben is, akkor írjatok, és profibb minőségben közzéteszem/ lefordítom. Ez csak egy ízelítő akar lenni abból, hogy mi minden van az olasz Marie Claire-ben. Eddig összességében nagyon tetszik amit látok, hiszen ugyanazt a tartalmi összhangot és minőséget kapjuk mi is minden hónapban az MC-től, ez nem vitás!

Holnap folytatjuk!:)